A kormány nemrégiben bejelentette, hogy a nyugdíjasok számára áfa-visszatérítést tervez bevezetni egyes alapvető élelmiszerekre, mint a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek. Ennek az intézkedésnek az volna az elsődleges célja, hogy enyhítse az infláció hatásait az idősek körében, és ugyanakkor növelje vásárlóerejüket is. Azonban számos kérdés és kihívás merül fel a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban, különösen az adminisztrációs terhek és a potenciális gazdasági hatások tekintetében. Kapusegéd

Az áfa-visszatérítés intézkedés részletei és céljai

A tervek szerint 2025. október 1-jétől a nyugdíjasok visszaigényelhetik az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját egy meghatározott összegig. A visszatérítés felső határa várhatóan 15 ezer forint körül lesz havonta. A jogosultak egy speciális kártyát kapnak, amelyet a vásárlásaik során használhatnak, és amely rögzíti az áfa-visszatérítésre jogosító tételeket. A visszatérített összeget pedig a következő nyugdíjjal együtt kapják meg a jogosultak, függetlenül attól, hogy egyébként bankszámlára vagy készpénzben történik a kifizetés.

A kormány célja ezzel az intézkedéssel az lenne, hogy célzott támogatást nyújtson a nyugdíjasoknak, ezáltal növelve vásárlóerejüket és ösztönözve a fogyasztásukat. Országos szinten pedig az infláció csökkentése és a gazdasági növekedés elősegítése szintén a tervezett hatások között szerepel.

Adminisztratív kihívások és megvalósíthatóság

Az intézkedés egyik legnagyobb kihívása az adminisztrációs rendszer kialakítása és működtetése lehet. De az adózással foglalkozó szakembereket inkább az a – megoldatlannak látszó – kérdés foglalkoztatja, hogy mivel a nyugdíjasok jelentős része piacokon vásárol, a gyakran alanyi adómentességet élvező őstermelőktől beszerzett termékek miatt ezek a kereskedők kieshetnek a fogyasztókért folytatott versenyből. Ezekben az esetekben ugyanis nincs áfa a termékek árában, így nem lehetséges visszaigényelni az áfát sem az ilyen vásárlások után, ahol az nem is került felszámításra. Kapusegéd

Hasonló probléma merül fel azokban a kisboltokban is, ahol az eladók egyéni vállalkozóként alanyi adómentességet élveznek. Ezekben az esetekben az áfa-visszatérítés rendszere nem működik, mert nem lehet biztosítani a visszatérítést olyan vásárlások után, ahol nem történt áfa-fizetés a termékek árában.

További kérdéseket vet fel, hogy tényleg lehet-e jelentősebb hatása ennek az intézkedésnek, hiszen a visszatérítésre jogosító termékek áfa kulcsa gyakran már eleve alacsony mértékű, például 5%. Így a visszatéríthető összeg is csekélyebb lehet, ami felveti a kérdést, hogy a rendszer működtetésének adminisztratív költségei nem haladják-e meg a nyugdíjasok számára nyújtott tényleges pénzügyi előnyt.

Alternatív megoldások és gazdasági hatások

Egyes pénzügyi szakértők szerint egyszerűbb és hatékonyabb megoldás lehetne a nyugdíjak közvetlen emelése. Már egy havi 1500 forintos nyugdíjemelés hasonló pénzügyi előnyt jelentene a nyugdíjasok számára, mint az áfa-visszatérítés, de jelentősen kevesebb adminisztratív teherrel járna. Ez az összeg megfelelne annak, mintha egy nyugdíjas havi 30.000 forint értékben vásárolna 5%-os áfakulcsú termékeket, és azok után visszakapná az áfát.

Az áfa-visszatérítés bevezetése a fogyasztás átrendeződéséhez is vezethet. Az állandóan kiskapukat találó magyar társadalomban könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy a családok majd a nyugdíjas családtagot kérik meg a zöldség, gyümölcs és tejtermékek vásárlására, míg más termékeket maguk szereznek be, hogy ezzel is optimalizálják a kiadásaikat. Ez a fajta vásárlási stratégia azonban jelentősen torzíthatja a piacot, és nem feltétlenül vezet majd a fogyasztás valódi növekedéséhez, ami esetleg az eredeti cél lett volna. Kapusegéd

Következtetések az áfa visszatérítés kapcsán

A kormányzati szándék valószínűleg a fogyasztás ösztönzése és az infláció csökkentése lenne. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy az ilyen intézkedések csak akkor vezetnek gazdasági növekedéshez, ha a fogyasztás ténylegesen növekszik, nem csak átrendeződik. Egy stabilabb forint és alacsonyabb infláció valószínűleg hatékonyabban növelhetné a fogyasztást, mint az áfa-visszatérítés.

Ezenkívül felmerül a kérdés, hogy a visszatérítés ténylegesen segíti-e a nyugdíjasokat, vagy inkább csak egy bonyolult rendszerrel terheli őket (akik sokszor ódzkodnak bármilyen újdonságtól) és a közigazgatást egyaránt. Ha az adminisztráció költségei meghaladják a nyugdíjasoknak visszajuttatott összeget, akkor az intézkedés hatékonysága és létjogosultsága egyaránt megkérdőjelezhető.

Alternatívaként egy közvetlen nyugdíjemelés átláthatóbb, egyszerűbb és valószínűleg hatékonyabb módszer lenne a nyugdíjasok vásárlóerejének növelésére. Ez csökkentené a bürokratikus akadályokat és elkerülné azokat a problémákat, amelyek az alanyi adómentesség miatt felmerülhetnek az áfa-visszatérítés során.

A fogyasztás ösztönzése fontos cél lehetne, de a gazdaság stabilitásának és növekedésének kulcsa nem feltétlenül az ilyen típusú beavatkozásokban rejlik. Egy alacsonyabb inflációs környezet és egy erősebb forint valószínűleg hatékonyabb módja lenne a lakossági fogyasztás növelésének, mint egy olyan rendszer, amelynek működtetése önmagában jelentős költségeket generál.

Összességében az áfa-visszatérítés elméletben kedvező intézkedésnek tűnhet, de a gyakorlati megvalósítása nehézségekbe ütközik. Ha a rendszer túl bonyolult és költséges lesz, akkor a várt pozitív hatások elmaradhatnak, és a nyugdíjasok végül kevésbé érezhetik annak előnyeit, mint egy egyszerűbb, közvetlen támogatási forma esetében.

Bejegyzésünk végén fontos megjegyeznünk, hogy a teljeskörű tájékoztatás és a részletek még nem jelentek meg hivatalos formában a Magyar Közlönyben. Kapusegéd