A magyar kormány az elmúlt időszakban jelentős adópolitikai változásokat jelentett be, amelyek célja a családok támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése. Ezek közül kiemelkedik a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentességének bevezetése, amely tulajdonképpen a korábban bevezetett, négy- vagy többgyermekes anyákra vonatkozó mentességet terjesztené ki.
Az intézkedés részletei és bevezetése
A háromgyermekes anyák szja-mentessége 2025. október 1-jétől lépne életbe, míg a kétgyermekes anyák esetében a mentesség 2026. január 1-jétől, több lépcsőben kerülne bevezetésre.
Fontos megjegyezni, hogy az szja-mentesség a munkabérre vonatkozik, azaz az édesanyák munkabére lesz mentes a személyi jövedelemadótól. Az osztalékbevétel és az árfolyamnyereség nem esik ezen mentesség alá.
Az intézkedés a gyermekek életkorától függetlenül, élethosszig tartó mentességet biztosít az érintett anyák számára. A háromgyermekes anyák szja-mentessége várhatóan 250 ezer családot érint, míg a kétgyermekes anyák esetében ez a szám 600 ezerre tehető.
Várható pénzügyi hatások a családokra
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 első három negyedévében a nők bruttó átlagkeresete 586 723 forint volt. A személyi jövedelemadó mértéke 15%, így az szja-mentesség bevezetésével ennyivel több maradna az anyák keresetéből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett anyák havi szinten átlagosan körülbelül 88 000 forinttal több jövedelemhez jutnak az intézkedés bevezetése után.
Ezen felül a családi adókedvezmény is emelkedik: a kétgyermekes családoknál 40 ezerről 80 ezer forintra, a háromgyermekeseknél pedig 99 ezer forinttal nő a kedvezmény mértéke. Így összességében a kétgyermekes családoknál átlagosan 130 ezer forinttal, míg a háromgyermekeseknél 190 ezer forinttal marad több havonta. Kapusegéd
Társadalmi támogatottság és várható hatások
A kormány reményei szerint az intézkedés hozzájárulna a gyermekvállalási kedv növeléséhez és a családok anyagi helyzetének javításához. Az élethosszig tartó adómentesség jelentős anyagi támogatást nyújtana az érintett családoknak, ami hosszú távon pozitív hatással lehet a demográfiai mutatókra is.
Első olvasatra a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentessége jelentős lépés lenne a családok támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése terén. Az intézkedés élethosszig tartó anyagi előnyt biztosítana az érintett anyák számára, ami hozzájárulhat a családok anyagi biztonságának növeléséhez és a demográfiai mutatók javításához.
Elemzés a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességéről
Bár az intézkedés célja a családok támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése, számos gyakorlati és igazságossági kérdést vet fel, ha a meghirdetett formában be is vezetik. A következőkben ezekre a problémákra világítunk rá. Kapusegéd
Jogi és gyakorlati kérdések
Jelenleg az intézkedés még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így csak a kormányzati bejelentések alapján lehet találgatni a pontos részletekről. Ez komoly bizonytalanságot eredményez, mivel az adózási változásokat általában részletes jogszabályok határozzák meg, és elképzelhető, hogy a végleges törvény szigorúbb feltételeket tartalmaz majd. Például lehetséges, hogy a mentesség csak a minimálbér mértékéig lesz érvényes, vagy további egyéb korlátozásokat vezetnek be, amelyek az előzetes kommunikációban nem szerepeltek.
Ezen kívül az intézkedés bevezetésének időzítése is érdekes kérdéseket vet fel. A háromgyermekes anyák esetében 2025 októberétől lépne hatályba a mentesség, míg a kétgyermekes anyák két lépcsőben, 2026 januárjától élvezhetnék az adókedvezményt. Mivel az szja előleget év közben vonják le, felmerül a kérdés, hogy az adómentessé váló anyák visszaigényelhetik-e az adott évben már levont adóelőleget. Ha igen, akkor ez további adminisztrációs terhet jelentene az adóhatóság számára, és akár jelentős visszaigénylésekhez vezethetne az év végén.
Már létező adókedvezmények és hatékonyság
A háromgyermekes anyák számára jelenleg is jelentős adókedvezmények állnak rendelkezésre. A családi adókedvezmény révén egy háromgyermekes nő sok esetben eleve nem fizet szja-t, mivel a gyermekek utáni adóalap-csökkentés miatt a fizetendő adója nullára csökkenhet. Emellett gyakran előfordul, hogy a családon belül a házastárs veszi igénybe az adókedvezmény fennmaradó részét. Ez azt jelenti, hogy az új mentesség nem minden esetben jelent majd valódi többlettámogatást a családoknak, mivel sok érintett anya eddig sem fizetett jelentős összeget szja formájában.
Egy másik gyakorlati kérdés, hogy az intézkedés előre nem látható mellékhatásokat is eredményezhet a munkaerőpiacon. Elképzelhető, hogy például egy háromgyermekes nyugdíjas anya munkába áll egy cégnél, és így teljesen köztehermentesen kaphatna fizetést. Ez egyértelmű versenyelőnyt jelentene az adott munkavállaló számára, ami torzíthatja a munkaerőpiaci viszonyokat.
Igazságossági aggályok
Az egyik legnagyobb kritika az intézkedéssel kapcsolatban az, hogy igazságtalan más társadalmi csoportokkal szemben. Kiemelten hátrányos helyzetbe kerülnek azok a nők, akik egy gyermeket vállaltak vagy egyáltalán nem tudtak gyermeket vállalni – gyakran nem saját döntésükből fakadóan. A rendszer különösen igazságtalan lehet azokkal szemben, akik egészségügyi vagy más objektív okok miatt nem tudtak több gyermeket szülni.
Ezen túlmenően a férfiak teljes mértékben kimaradnak az intézkedésből, függetlenül attól, hogy esetleg ők maguk is aktívan részt vesznek a gyermeknevelésben. Egy kétgyermekes édesapa például továbbra is teljes szja-kötelezettség alá esik, míg a hasonló helyzetben lévő édesanya nem. Ez azt a kérdést veti fel, hogy a kormány a gyermeknevelés értékét miért kizárólag az anyákon keresztül kívánja elismerni, miközben a modern családokban a férfiak is egyre nagyobb szerepet vállalnak ebben a feladatban.
Költségvetési hatások
Ha egy társadalmi csoport jelentős adókedvezményt kap, annak pénzügyi hatásait valahol másutt kell kompenzálni. Az államnak az szja-mentesség miatt kieső bevételeket pótolnia kell valahonnan, ami valószínűleg más adónemek bevezetéséhez vagy a közterhek más módozatainak növekedéséhez vezethet majd. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményezett családokon kívüli más csoportok számára az adóterhek növekedhetnek vagy esetleg a kedvezményezettek is fizetnek, csak más jogcímen szednek majd tőlük adót.
Különösen problematikus helyzet állhat elő olyan háztartások esetében, ahol az egyik fél részesül az szja-mentességben, mint anya, míg a másik fél adóterhei nőhetnek. Így összességében az adórendszer terhelése átrendeződhet, és nem biztos, hogy az intézkedés valóban minden érintett család számára kedvező lesz. Bár kommunikációs szempontból családbarát politikának tűnik, valójában egy sokkal összetettebb és komplex problémákat felvető adópolitikai lépés lehet.
Összefoglalóslag elmondhatjuk tehát, hogy az szja-mentesség célja a családok támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése lenne, azonban számos gyakorlati, társadalmi és pénzügyi aggály merül fel vele kapcsolatban. Az intézkedés igazságossági problémákat vet fel a férfiakkal és az egygyermekes vagy gyermektelen nőkkel szemben, valamint a jelenlegi családi adókedvezmények tükrében kérdéses, hogy valóban jelentős többlettámogatást nyújt-e a családoknak.
Emellett a költségvetési hatások miatt valószínű, hogy más társadalmi csoportok számára az adóterhek növekedhetnek, így az összhatás nem feltétlenül lesz minden család számára kedvező. A pontos részletek kidolgozása és a tényleges jogszabály megjelenése után lehet majd látni, hogy az intézkedés valóban hozza-e a várt eredményeket, vagy inkább újabb egyenlőtlenségeket és adminisztrációs kihívásokat teremt a magyar adórendszerben. Kapusegéd segít neked.