A VAT in the Digital Age (ViDA) project az Európai Unió egyik legjelentősebb áfa-reformja az egységes piac bevezetése óta. A VAT in the Digital Age (ViDA) project célja az EU hozzáadottérték-adó (áfa) rendszerének teljes körű modernizálása, a digitális átállás támogatása és az adócsalás elleni hatékonyabb fellépés.
A ViDA projekt bemutatása és jelentősége
A ViDA kezdeményezést az Európai Bizottság 2022. december 8-án indította útjára, válaszul a modern üzleti környezet kihívásaira és az áfa-rendszer hiányosságaira. A javaslat hosszú egyeztetési folyamat után, 2024. november 5-én nyerte el az Európai Unió tagállamainak politikai jóváhagyását, majd 2025. március 11-én az Európai Tanács hivatalosan is elfogadta a csomagot. A projekt jelentőségét mutatja, hogy a becslések szerint az EU országai csak 2020-ban közel 99 milliárd euró áfa-bevételtől estek el, amelynek jelentős része a határon átnyúló kereskedelemhez kapcsolódó adócsalásokhoz köthető. A ViDA bevezetésével az Európai Bizottság várakozásai szerint akár évi 18 milliárd euróval is növekedhetnek az áfa-bevételek, amelyből 11 milliárd euró kifejezetten a csalás elleni intézkedéseknek köszönhetően realizálódhat. A modern Kapusegéd rendszerek különösen fontosak lesznek ezen célok elérésében, mivel integrált megoldást kínálnak a vállalkozások számára a digitális adatszolgáltatáshoz.
A ViDA projekt három pillére
A ViDA projekt három egymást kiegészítő pillérre épül, amelyek együttesen biztosítják az áfa-rendszer átfogó modernizálását. Az első pillér az elektronikus számlázás és a digitális jelentéstétel kötelezettségét vezeti be, amely jelentősen csökkenti az adócsalások lehetőségét és egyszerűsíti az adminisztrációt. A második pillér a platform gazdaságra vonatkozó szabályokat alakítja át, különös tekintettel a rövid távú szálláskiadás és a személyszállítás területén működő digitális platformokra. A harmadik pillér pedig az egységes áfa-regisztrációs rendszert terjeszti ki, megkönnyítve a vállalkozások határon átnyúló tevékenységét. E három pillér együttes bevezetése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hatékonyabban kezeljék az áfa-rendszer kihívásait, miközben csökkentik a vállalkozások adminisztratív terheit. Az átállás során a vállalkozások számára elengedhetetlen lesz olyan megoldások alkalmazása, mint a Kapusegéd funkciói, amelyek segítenek megfelelni az új követelményeknek.
Elektronikus számlázás és digitális jelentéstétel
Az elektronikus számlázás és digitális jelentéstétel bevezetése a ViDA projekt legátfogóbb és legforradalmibb eleme. 2030. július 1-jétől a vállalatközi (B2B) és a vállalat-kormányzat (B2G) közötti határon átnyúló ügyletekre kötelezően bevezetik az elektronikus számlázást. Ettől az időponttól kezdve az e-számláknak strukturált elektronikus formátumban kell készülniük, amely lehetővé teszi az automatikus feldolgozást. A nem strukturált formátumok, mint például a PDF vagy JPEG fájlok, már nem lesznek elfogadhatóak. A reform keretében bevezetésre kerül a közel valós idejű számlaadat-jelentés is, amely felváltja a jelenlegi összesítő nyilatkozatot. A jelentési időszakot az elektronikus számla kibocsátásától számított „2 munkanapról” „10 napra” módosították, emellett a vevő is köteles lesz a számla kézhezvételétől számított 5 napon belül jelenteni a megfelelő információkat. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy a nemzeti tranzakciókra is kötelezővé tegyék a digitális jelentéstételt, igazodva a ViDA határon átnyúló szabványaihoz. Ezeket a szabványokat 2035-ig kell bevezetniük azoknak a tagállamoknak, amelyek már rendelkeznek valós idejű rendszerekkel. A Kapusegéd rendszere jelentős segítséget nyújthat a vállalkozásoknak az e-számlázásra való átállásban, mivel komplex megoldást kínál a jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus számlák kiállítására és kezelésére.
Platform gazdaság szabályozása
A ViDA csomag második pillére a platform gazdaság áfa-szabályozásának átalakítására összpontosít. Az új szabályok értelmében az online platformok felelőssé válnak az áfa beszedéséért és befizetéséért a rövid távú szálláskiadás és a személyszállítás területén, amennyiben az egyéni szolgáltatók nem számítanak fel áfát, például mert kisvállalkozásnak vagy magánszemélynek minősülnek. Ez a megközelítés jelentősen növelheti az adóbevételeket és tisztességesebb versenyfeltételeket teremthet a hagyományos és az online szolgáltatók között. A javaslat rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, hogy mentesítsék a kis- és középvállalkozásokat a „vélelmezett szállító” szabályok alól, és hogy meghatározzák a rövid távú szálláskiadás fogalmát. Ez különösen fontos a hazai KKV szektor számára, amely számára a Kapusegéd funkciói segíthetnek az adminisztratív terhek csökkentésében és a megfelelés biztosításában. A platformokra vonatkozó új szabályok bevezetése 2028. július 1-jén várható, így a vállalkozásoknak van idejük felkészülni a változásokra. A digitális platformok működtetői számára különösen fontos lesz, hogy megfelelő rendszereket vezessenek be az áfa-kötelezettségek teljesítésére, amelyben a különböző digitális megoldások, mint a Kapusegéd, meghatározó szerepet játszhatnak.
Egységes áfa-regisztráció
A ViDA harmadik pillére az egységes áfa-regisztrációs rendszer kiterjesztése, amely jelentősen csökkentheti a vállalkozások adminisztratív terheit és költségeit. Az új szabályok értelmében a meglévő egyablakos ügyintézési rendszer (One-Stop Shop, OSS) kiterjed a vállalkozások és fogyasztók (B2C) közötti, egyetlen tagállamon belüli értékesítésekre is, például az elektromos áram vagy a gáz értékesítésére. Ez a kiterjesztés csökkenti a többszörös áfa-regisztráció szükségességét, lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy egyetlen portálon keresztül kezeljék áfa-kötelezettségeiket. Az Import One-Stop Shop (IOSS) keretrendszer is fejlesztésre kerül a jobb ellenőrzések érdekében. Az egységes áfa-regisztráció különösen előnyös lehet a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára, amelyeknek korábban minden tagállamban külön áfa-regisztrációt kellett fenntartaniuk. A Kapusegéd rendszere támogathatja a vállalkozásokat az egységes áfa-regisztrációval kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében, egyszerűsítve a határon átnyúló kereskedelmi tevékenységet és csökkentve az adminisztratív terheket.
(ViDA) project: hogyan állnak az EU tagországai ezen a területen? Kapusegéd jó megoldás
Az EU tagállamai különböző ütemben haladnak a ViDA projekt elemeinek bevezetésével. Néhány ország, például Olaszország, Spanyolország és Franciaország már bevezette vagy előrehaladott állapotban van az elektronikus számlázási rendszerek bevezetésével kapcsolatban. Más tagállamok, köztük Magyarország is, fokozatosan készülnek fel az új követelményekre. Magyarország már 2018-ban bevezette a valós idejű adatszolgáltatási rendszert (Online Számla), ami jó alapot teremt a ViDA követelményeinek való megfeleléshez. A Kapusegéd rendszere kiváló megoldást kínál a vállalkozások számára, hogy felkészüljenek a ViDA projekt által hozott változásokra. A Kapusegéd azért tekinthető jó megoldásnak, mert integrált platformot biztosít, amely támogatja az elektronikus számlázást, a digitális adatszolgáltatást és a határon átnyúló ügyletek kezelését. A rendszer képes alkalmazkodni a különböző tagállami követelményekhez, és folyamatosan frissül az új jogszabályi változásoknak megfelelően. Ezáltal a vállalkozások számára biztonságos és megbízható eszközt kínál a ViDA által előírt kötelezettségek teljesítéséhez. Különösen a kis- és középvállalkozások számára jelenthet nagy segítséget a Kapusegéd, amelyek nem rendelkeznek saját fejlesztésű rendszerekkel vagy erőforrásokkal a komplex áfa-megfelelési követelmények kezelésére.
A ViDA bevezetésének ütemezése
A ViDA csomag bevezetése fokozatosan történik, több lépcsőben, 2025 és 2035 között. Az első jelentős változás 2025 áprilisától várható, amikor a tagállamok már az Európai Tanács külön engedélye (derogáció) nélkül is kötelezővé tehetik az e-számlák kibocsátását a belföldi ügyletekre vonatkozóan. A tagállamok ekkortól azt is előírhatják, hogy a vevők kötelesek elfogadni az e-számlákat. Ez várhatóan több tagállam fokozatos átállásához vezet a kötelező elektronikus számlázásra 2030 júliusa előtt. A platform gazdaságra és az egységes áfa-regisztrációra vonatkozó szabályok 2028. július 1-jétől lépnek életbe. Az elektronikus számlázás és digitális jelentéstétel pillérének teljes bevezetése 2030. július 1-jén várható. Legkésőbb 2035-ig minden meglévő nemzeti rendszernek interoperábilisnak kell lennie az EU rendszerével. Ez a fokozatos bevezetés lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek a változásokra, és alkalmazzanak olyan megoldásokat, mint a Kapusegéd funkciói, amelyek segítenek az új követelményeknek való megfelelésben. A vállalkozásoknak érdemes már most megkezdeniük a felkészülést, különösen azoknak, amelyek határon átnyúló tevékenységet folytatnak az EU-n belül.
A ViDA várható hatásai a vállalkozásokra
A ViDA bevezetése jelentős hatással lesz az EU-ban működő vállalkozásokra, különösen azokra, amelyek határon átnyúló kereskedelmet folytatnak. Az elektronikus számlázás kötelezővé tétele kezdetben növelheti a vállalkozások költségeit, mivel be kell fektetniük a megfelelő rendszerekbe és technológiákba. Hosszú távon azonban az e-számlázás és a digitális jelentéstétel csökkentheti az adminisztratív terheket és költségeket, valamint javíthatja a vállalkozások pénzügyi folyamatait. A becslések szerint a ViDA bevezetése több mint 4,1 milliárd euróval csökkentheti a vállalkozások megfelelési költségeit az elkövetkező tíz évben. A platformok számára új kihívást jelent, hogy felelőssé válnak az áfa beszedéséért és befizetéséért bizonyos esetekben. Az egységes áfa-regisztráció kiterjesztése viszont egyszerűsítheti a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások működését. A változásokra való felkészülés során a vállalkozások számára kulcsfontosságú lehet olyan megoldások alkalmazása, mint a Kapusegéd, amely segíthet az új követelményeknek való megfelelésben és a digitális átállás megkönnyítésében. A ViDA bevezetése különösen a kis- és középvállalkozások számára jelenthet kihívást, amelyeknek korlátozott erőforrásaik vannak a változások kezelésére.
A ViDA gazdasági előnyei
A ViDA projekt számos gazdasági előnnyel járhat az EU és a tagállamok számára. Az áfa-csalás csökkentése révén akár évi 11 milliárd euróval is növekedhetnek az adóbevételek, ami jelentős pénzügyi forrást jelenthet a tagállamok számára. Az adminisztratív terhek csökkentése és a digitalizáció előmozdítása javíthatja a vállalkozások versenyképességét és támogathatja az EU digitális átállását. Az egységes áfa-szabályok és -eljárások bevezetése elősegítheti a hatékonyabb és átláthatóbb működést a vállalkozások számára. A platform gazdaság áfa-megfelelőségének javítása tisztességesebb versenyfeltételeket teremthet a hagyományos és az online szolgáltatók között. A ViDA projekt sikeres bevezetése érdekében kulcsfontosságú, hogy a vállalkozások felkészüljenek a változásokra, és alkalmazzanak olyan megoldásokat, mint a Kapusegéd funkciói, amelyek segítenek az új követelményeknek való megfelelésben. A gazdasági előnyök maximalizálása érdekében fontos a vállalkozások, különösen a KKV-k támogatása az átállási folyamat során, ami különböző támogatási programokon és technológiai megoldásokon keresztül valósulhat meg.
A ViDA projekt bevezetése jelentős mérföldkő az EU áfa-rendszerének modernizálásában, amely hosszú távon előnyös lehet mind a tagállamok, mind a vállalkozások számára. Az elektronikus számlázás, a platform gazdaság szabályozása és az egységes áfa-regisztráció együttesen hozzájárulhat egy hatékonyabb, átláthatóbb és igazságosabb áfa-rendszer kialakításához. A vállalkozásoknak érdemes már most megkezdeniük a felkészülést a változásokra, és megfontolniuk olyan megoldások alkalmazását, amelyek segítenek az új követelményeknek való megfelelésben.
