Kapusegéd Tudásbázis

2025. január 16-án jelentős változások léptek életbe a magyarországi elektronikus ügyintézési folyamatok területén, ezek közül is kiemelt figyelmet kell fordítanunk a cégkapus ügyintézésre. Ezek a változások a 2023. évi CIII. törvény, közismertebb nevén a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében valósulnak meg, amelynek legfontosabb célja a digitális ügyintézés biztonságának és hatékonyságának növelése.

A régi Ügyfélkapu megszűnése és az új azonosítási rendszerek bevezetése

Az egyik legjelentősebb változás a korábbiakban ismert és sokak által használt Ügyfélkapu rendszer megszűnése volt 2025. január 16-án. Ez az Ügyfélkapu rendszer korábban a magyarországi elektronikus ügyintézés alapvető eszköze volt, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy egyetlen felhasználónév és jelszó segítségével intézzék el a hivatalos ügyeiket, akár otthonról, egy online felületen. Azonban a technológiai fejlődés és az online térben történő visszaélések növekvő száma miatt ez a rendszer már nem felelt meg a modern biztonsági követelményeknek, illetve a jelentkező igényeknek.

A biztonság növelése és a korszerűsítés érdekében tehát bevezetésre került az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás és az asztali számítógépen keresztül elérhető új beléptető felület. Az Ügyfélkapu+ egy kétfaktoros azonosítási rendszert alkalmaz, amely a hagyományos felhasználónév és jelszó mellett egy további biztonsági elemet is igényel, például egy okostelefonos alkalmazásra érkező egyszeri beléptetőkód, e-mailben érkező kód vagy SMS-kód formájában. Ez a kétfaktoros azonosítási megoldás jelentősen csökkenti a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, mivel a támadóknak nem elég csupán a felhasználó jelszavát megszerezniük, hanem a belépéshez szükségük lenne a második azonosítási tényezőre is, amelyet azonban már nem tudnak elérni.

Két új azonosítási módszer került bevezetésre:

Ügyfélkapu+: Ez egy továbbfejlesztett változata a korábbi Ügyfélkapunak, amely már a kétfaktoros azonosítást használja a nagyobb biztonság érdekében.

DÁP (Digitális Állampolgár Program): Ez egy teljesen új platform, amely a digitális állampolgárság koncepcióját valósítja meg.

A változás célja elsődlegesen a biztonság növelése és a digitális szolgáltatások modernizálása volt. Az új azonosítási módszerek bevezetésével a kormányzat a kiberbiztonságot kívánta erősíteni, csökkentve az adatlopás és a visszaélések kockázatát.

Változások a cégkapus ügyintézésben

A cégkapu rendszere, amely a gazdálkodó szervezetek hivatalos elektronikus kommunikációs csatornája, szintén érintett a változásokban. A vállalkozások számára eddig is kötelező volt az elektronikus ügyintézés, amelyet az Ügyfélkapuhoz kapcsolt cégkapun keresztül valósítottak meg. Az Ügyfélkapu megszűnésével a cégkapus hozzáférések is átalakultak, és integrálódtak az új azonosítási rendszerekbe.

A cégek számára továbbra is kötelező marad az elektronikus ügyintézés, de a hozzáférés módja megváltozott. A cégkapus kommunikáció kezelésében a vezetőknek aktívabb szerepet kell vállalniuk, mivel az új rendszerben már nem elegendő a papírra feljegyzett felhasználónév és jelszó átadása a könyvelőnek vagy más ügyintézőnek.

A vállalkozások képviselőinek mostantól Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgár alkalmazáson keresztül kell azonosítaniuk magukat a cégkapu használatához. Ez biztosítja, hogy csak a jogosult személyek férjenek hozzá a vállalkozás hivatalos ügyeihez, és csökkenti a visszaélések lehetőségét. Az átállás során a cégeknek fel kellett készülniük az új rendszer használatára, beleértve a szükséges alkalmazások telepítését és a munkavállalók oktatását az új folyamatokról.

Könyvelők és meghatalmazottak hozzáférése

Az új rendszerben a könyvelőknek és más meghatalmazottaknak ügykezelői státuszt kell beszerezniük a cégkapu használatához. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóknak időben meg kell hatalmazniuk őket erre a feladatra. A könyvelők számára javasolt, hogy külön meghatalmazás alapján, de a saját nevükben járjanak el a cég adóügyeiben, és ne a cég hivatalos képviselőjének jelszavával belépve a rendszerbe intézkedjenek.

Cégkaput elérő megbízottak számának növekedése

Pozitív változás, hogy a korábbi egy helyett immár öt személyt lehet cégkapu megbízottként megadni. Ez jóval nagyobb rugalmasságot biztosít a cégeknek az ügyintézés terén. A meglévő cégkapu megbízottak körének bővítése adatmódosítás benyújtásával kezdeményezhető.

A Cégkapu működésének változásai

A Cégkapu továbbra is központi szerepet játszik a vállalkozások hivatalos ügyintézésében. A DÁP törvény (Dáptv.) 19. § kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek elektronikus ügyintézésre kötelezettek a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében.

Gépi Cégkapu használata

Az új rendszerben lehetőség nyílt a gépi Cégkapu használatára is. Ez azt jelenti, hogy a Cégkapu használója nem csak természetes személy, hanem a gazdálkodó szervezet informatikai rendszere is lehet. Ez különösen előnyös lehet azon nagyvállalatok számára, amelyeknek nagy mennyiségű dokumentumot kell kezelniük naponta.

Automatizálás és jogosultságkezelés

Az új rendszer lehetővé teszi a küldeményekkel és igazolásokkal kapcsolatos feladatok automatizálását. Kifinomult jogosultságkezelést kínál, és már a letöltésnél szortírozhatóvá teszi a küldeményeket, a megfelelő kollégákhoz delegálva a Cégkapura érkezett dokumentumokat.

A digitális átállás folyamata és teendők

Az átállás zökkenőmentes biztosítása érdekében a kormányzat több lépést is tett. A felhasználók számára részletes tájékoztatást nyújtottak az új rendszerek használatáról, valamint lehetőséget biztosítottak az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár alkalmazás előzetes regisztrációjára. A felhasználóknak javasolt volt mielőbb elvégezni az átállást, hogy az online ügyintézés zavartalan maradjon. Az átállás során a következő lépéseket kellett követniük:

1. Digitális Állampolgár alkalmazás letöltése és regisztrációja: Az alkalmazás elérhető iOS és Android eszközökre is. A letöltés után a felhasználóknak regisztrálniuk kell magukat az alkalmazásban, amely során szükség van személyes adataik megadására és azonosítására.
2. Ügyfélkapu+ aktiválása: Azok számára, akik nem kívánják használni a mobilalkalmazást, lehetőség van az Ügyfélkapu+ aktiválására is. Ehhez be kell jelentkezni a meglévő Ügyfélkapu-fiókba, és ott kezdeményezni az Ügyfélkapu+ szolgáltatás aktiválását. A folyamat során szükség van egy másodlagos azonosítási mód beállítására, például SMS-ben küldött kód vagy hitelesítő alkalmazás használatára.
3. Cégkapu hozzáférések frissítése: A vállalkozásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a cégkapuhoz rendelt felhasználók rendelkezzenek az új azonosítási módokkal. Ez magában foglalja a munkavállalók tájékoztatását is.

Az elektronikus ügyintézés jövője

A változások nem állnak meg 2025. január 16-ával. A tervek szerint 2026. január 1-jétől elindul az ePosta DÁP keretszolgáltatás, amely várhatóan óriási áttörést hozhat a magánszemélyekkel vagy a többi céggel történő hiteles elektronikus kommunikációban.

Ez a szolgáltatás lehetővé teheti minden állampolgár és cég hivatalos tárhelyének elérését Cégkapuról indítva, ami kiválthatja a tértivevényes levelezést, gyorsabb és olcsóbb megoldást biztosítva.

Kihívások és lehetséges problémák

Az új rendszer bevezetése nem mentes a kihívásoktól. A Minősített Könyvelők Egyesülete fejlesztési javaslatokat fogalmazott meg az Ügyfélkapu+ bevezetésével kapcsolatban, hogy az új kétfaktoros azonosítás ne bénítsa meg a vállalkozások adóügyi adminisztrációját. A cél egy olyan megoldás kialakítása, amely biztosítja az adózás zavartalan lebonyolítását, és nem ró túlzott terhet a vállalatokra.

Problémát jelenthet, hogy a meghatalmazási rendszer nem veszi figyelembe, hogy a cégek gyakran nem egyéni könyvelőkkel, hanem könyvelőirodákkal szerződnek. Ez megnehezítheti a hatékony ügyintézést és extra adminisztrációs terheket róhat a vállalkozásokra.

A 2025. január 16-án életbe lépett változások jelentős lépést jelentenek a magyar közigazgatás digitalizációja felé. Az új azonosítási módszerek bevezetése, a Cégkapu működésének fejlesztése és az automatizálási lehetőségek bővülése mind azt a célt szolgálják, hogy hatékonyabbá és biztonságosabbá tegyék a vállalkozások ügyintézését.

Ugyanakkor a változások alkalmazkodást igényelnek mind a cégek vezetőitől, mind a könyvelőktől és más ügyintézőktől. A sikeres átállás érdekében fontos, hogy a vállalkozások időben felkészüljenek az új rendszerre, megismerjék annak működését és lehetőségeit.

A jövőben várható további fejlesztések, mint például az ePosta DÁP keretszolgáltatás bevezetése, még inkább átalakíthatják a vállalkozások és az állam közötti kommunikációt. Ez hosszú távon jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményezhet, valamint hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez a digitális térben.

A Kapusegéd alkalmazás részletes funkcióiról és előnyeiről olvasson további részleteket a Funkciók menüpont alatt.

Az általános forgalmi adó (ÁFA) a modern gazdaságok egyik legfontosabb adóneme, amely szinte minden termék és szolgáltatás értékesítésekor megjelenik a termékek és szolgáltatások végső árában. 2025. január 1-jétől Magyarországon ez az alanyi adómentességi értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedett.

Az ÁFA rendszerének egyik fontos eleme az alanyi adómentesség, amely lehetőséget biztosít a kisebb vállalkozások számára, hogy az aktuálisan törvényben meghatározott bevételi határ alatt mentesüljenek az ÁFA fizetési és bevallási kötelezettség alól. Ez a változás jelentős hatással lehet az egyéni vállalkozók működésére és adminisztrációjára.

Mi az az ÁFA (általános forgalmi adó)?

Az általános forgalmi adó (ÁFA) egy többfázisú, nettó típusú forgalmi adó, amelyet a termelés és forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után kell megfizetni. Lényegében az ÁFA-t a végső fogyasztó viseli, mivel az adó terhét a termékek és szolgáltatások árába építik be. Az ÁFA célja, hogy az állam bevételhez jusson a fogyasztás megadóztatásán keresztül.

Az alanyi adómentesség fogalma

Az alanyi adómentesség egy olyan lehetőség az ÁFA rendszerében, amelyet elsősorban a kisebb forgalmú és bevételű vállalkozások vehetnek igénybe. Az alanyi adómentességet választó adóalany mentesül az ÁFA felszámítása, bevallása és megfizetése alól, ugyanakkor az előzetesen felszámított ÁFA levonására sem jogosult. Ez egyszerűbb adminisztrációt és kevesebb adóterhet jelenthet a kisvállalkozások számára.

Az alanyi adómentesség értékhatárának emelkedése 18 millió forintra

2025. január 1-jétől az alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedett Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek éves szinten nem haladják meg a 18 millió forintos árbevételt, választhatják az alanyi adómentességet. A változás célja a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és versenyképességük növelése, illetve legalábbis megtartása.

Az alanyi adómentesség választásának feltételei

Az alanyi adómentességet az a vállalkozás választhatja, amelynek:

• Az előző naptári évben a tényleges bevétele nem haladta meg a 18 millió forintot.
• A tárgyévben várhatóan sem lépi túl a 18 millió forintos bevételi határt.

Fontos megjegyeznünk, hogy az alanyi adómentesség választásáról nyilatkozni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A 2025. január 1-jétől érvényes alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb 2025. február 28-ig lehet benyújtani.

Az alanyi adómentesség előnyei és hátrányai

Az alanyi adómentesség választása számos előnnyel járhat, de bizonyos hátrányokkal is számolni kell. A következőkben ezeket soroljuk fel.

Előnyök:

• Egyszerűbb adminisztráció: Az alanyi adómentes vállalkozások mentesülnek az ÁFA bevallás és befizetés alól, ami csökkenti számukra az adminisztratív terheket is.
• Versenyképesebb árak: Mivel nem kell ÁFA-t felszámítaniuk, alacsonyabb árakat kínálhatnak ügyfeleiknek, ami versenyelőnyt, de legalábbis versenyben maradást jelenthet.

Hátrányok:

• Előzetesen felszámított ÁFA levonásának hiánya: Az alanyi adómentes vállalkozások nem vonhatják le a beszerzéseik során felszámított ÁFA-t, ami növelheti a költségeiket.
• Korlátozott üzleti lehetőségek: Nagyobb, ÁFA-körös partnerek esetében hátrányt jelenthet, hogy nem tudnak ÁFA-s számlát kiállítani, ami bizonyos üzleti kapcsolatokban problémát okozhat.

Az alanyi adómentesség hatása az egyéni vállalkozókra

Az alanyi adómentességi értékhatár 18 millió forintra emelése kedvezően érinti az egyéni vállalkozókat, különösen azokat, akik eddig a 12 millió forintos határ miatt ÁFA-körbe tartoztak. Most lehetőségük nyílik visszatérni az alanyi adómentesség alá, amennyiben bevételük nem haladja meg az új értékhatárt. Ez csökkentheti adminisztratív terheiket és javíthatja versenyképességüket is.

Az alanyi adómentesség választásának gyakorlati lépései

1. Bevétel felmérése: Ellenőrizze, hogy az előző évi bevétel nem haladja-e meg a 18 millió forintot, és a tárgyévre sem várható, hogy a bevétele magasabb lesz.
2. Nyilatkozat benyújtása: Az alanyi adómentesség igénybevételéhez nyilatkozatot kell tenni a NAV felé. A nyilatkozatot új vállalkozás esetén a bejelentkezéskor, már működő vállalkozásnál pedig év végéig kell benyújtani a következő évre vonatkozóan.
3. Számlázás módosítása: Az alanyi adómentességet választó vállalkozásoknak a számláikon fel kell tüntetniük az „alanyi adómentes” megjegyzést.
4. Nyilvántartás vezetése: Kötelező nyilvántartást vezetni a bevételekről és biztosítani kell, hogy ne lépjék túl az értékhatárt.
5. Változások követése: Figyelemmel kell kísérni az esetleges jogszabályi módosulásokat és a határidőket betartva reagálni az esetleges változásokra.

Magyarországon többször előfordult már, hogy egy hirtelen megjelent adótörvényt rövid időn belül akár többször is módosítanak, így érdemes nyomonkövetni a Magyar Közlönyt, ami a hatályos törvények hiteles forrása.

A Kapusegéd alkalmazás részletes funkcióiról és előnyeiről olvasson további részleteket a Funkciók menüpont alatt.